A legérzelmesebb pillanat videojátékban? Számomra eddig a Half-Life 2 egyik momentuma volt az, amikor az utolsó bossfight előtt Alyx a lift ajtajára teszi a kezét, mielőtt útjára bocsájtja Gordont. Ez azért a 15-16 éves lelkemnek annak idején maradandó élmény volt. A Hellblade - Senua's Sacrifice is hasonló érzelmi töltetet robbantott nálam, csak vagy ezerszer nagyobbat.

Megéri megvenni?

Igen.

Miről szól a Hellblade - Senua's Sacrifice?

A játék főszereplője egy súlyos pszichózisban szenvedő pikt lány, Senua, akinek a vikingek megölték szerelmét. Senua úgy véli, hogy a szerelme lelkét csak úgy mentheti meg, ha alászáll Hellheimba és visszaszerzi azt a gonosz istenektől. A saját személyes poklával kell felvennie a harcot, hogy beteljesítse célját...

A Senua's Sacrifice lehetett volna "egy újabb fantasy témájú hack-and-slash játék", viszont sokkal, de sokkal több lett annál. Az egész koncepció a pszichózis valószerű bemutatása köré épül fel, amit olyan színészi játékkal támogattak meg, ami a legjobb filmes alakításokkal vetekszik.

Röviden a játékmenetről

A Hellblade - Senua's Sacrifice alapjában véve egy külső nézetes, sok logikai puzzle-t tartalmazó akció-kalandjáték lineáris játékmenettel. A minimalizmus jellemzi: nincs benne multiplayer komponens, nincs HUD, nincs irányjelző. Rengeteg cutscene-nel fogsz benne találkozni, ami jelen esetben pozitívumot jelent, mivel a játék egy nagyon erős és komplex történetet mond el.

Ahogy haladsz előre a játékban, egyre súlyosabbá, nyomasztobbá válik az atmoszférája. Sok horrorisztikus elemet is találni fogsz benne. Senua pszichózisát hihetetlen audiovizuális reprezentációval keltették életre: a logikai és harci részeket áthatják a vizuális torzulások, sajátos jelentéstartalmú dolgok, illetve jelentős szerepet kapnak a "hangok" is.

Ezek a hangok különálló személyiségek Senua fejében, akik folyamatosan kommentálják az eseményeket, bátorítják, vagy éppen gúnyolják a főszereplőnket. 

A játék tempója nem sietős: a feladatmegoldós, keresgélős részek jó hosszúak, a darálós szakaszok pedig általában rövidek. A puzzle-ök jelentős részében adott rúnáknak megfelelő alakokat kell megtalálnunk a pályán, de voltak például alternatív valósággal kapcsolatos feladatok is. A feladatok kreatívak, érdekesek voltak, de nem vészesen bonyolultak. Nagyon tetszett, ahogy itt is belevitték a designba a pszichózist.

A hangulat és grafika remek, a zene fenomenális, a harcrendszer pedig kielégítően badass.

Háttér

A pszichózis kapcsán a Ninja Theory fejlesztői rengeteg szakembert és beteget vontak be a produkciós folyamatba. Végig interjúztattak, egyeztettek, hogy minél pontosabb képet tudjanak festeni a betegségről. Szerették volna elérni azt, hogy a játékosok számára tiszta legyen ez a téma, felhívni a figyelmet az ezzel a problémával küzdő emberekre... és bizony sikerült nekik.

Külön említést érdemel a Senuát alakító színésznőt is: a vágóként és fotósként dolgozó bájos, cuki Melina Juergens zéró színészi tapasztalattal vágott bele a projektbe. Amit művelt, arra nem igazán lehet szavakat találni, zseniális volt. A játékfejlesztés folyamatáról a céges blogra írtam egy hosszabb darabot, itt találod.

Miért volt fontos számomra ez a játék?

Ezt a játékot nem élveztem. Te sem fogod.

Mégsem tudtam letenni.

Van a szenvedésnek az az ábrázolása, ami egyszerű köcsögség: fogsz egy karaktert, gyakran szerethető karaktert, aztán megkínzod és jót élvezkedsz rajta, siker esetén még a közönséged is. Ez öncélú szemétség, rühellem.

Senua szenvedése jelen esetben azonban más célt szolgált: azt, hogy átéljük, átérezzük a fájdalmát és hogy tanuljunk belőle. A videojáték zsánerére jellemző interaktivitáson keresztül sokkal közelibbé vált ez a bájos, szerethető, ám megtört karakter. És ez tudod miért jó?

Mert Senua nem adja fel.

Megfelelő történetmondás mellett hajlamos vagyok eléggé mélyre merülni egy-egy filmbe, videojátékba, vagy könyvbe. Szerintem sokan vagyunk így, egyszerűen elkap minket a hév, a képzelet, meg hát a saját élményeink emlékei. Itt is ez történt, csak már nagyon durván: a végefelé már fájt a fejem, egyre idegesebb lettem a saját kudarcaim és szorongásos problémáim gondolata miatt, meg egyre kellemetlenebbé vált a "hangulat"... aztán a vége olyan eszméletlen katarzist adott, hogy vagy egy hétre teljesen kikészültem.

És ez nagyon kellett. Senua története nem azt mondja, hogy "örülj a szitudnak, másnak szarabb", hanem azt, hogy "nem vagy egyedül". Nem vagy egyedül, amikor szenvedsz, amikor beteg vagy, amikor küzdened kell. Eszméletlenül inspiráló, még ha sokszor kegyetlen is.

Hellblade - Senua's Sacrifice gépigény

A játék az Unreal Engine 4-en fut. 8 giga RAM, i3-3220 és egy 2 gigás Nvidia 1050 mellett decens módon, korrekt FPS-ekkel futott a játékmedium - high beállítások mellett 1080p-ben.

Minimum gépigény a Steam szerint:

• Operációs rendszer: Windows 7, 8, 10
• Processzor: Intel i5 3570K (lol) vagy AMD FX-8350
• Memória: 8 gigabájt RAM
• Videokártya: GTX 770 2GB vagy Radeon R9 280X 3GB
• DirectX: 11-es verzió
• Helyigény: 30 gigabájt
• Minimális felbontás: 1280x720